Csatlakozott:
2012-02-08
Bemutatkozás: Közel harmincegyévesen tanultam meg megállni egy pillanatra és élvezni azt. Lassítani, átértékelni és örülni. Ehhez kellettek az én Manóim. Egyik a társam, aki hivatalosan nem Manó, bár nekem mégis az, másik a Töpörtyűm, aki hivatalosan Manó nekem/nekünk viszont csak Töpi.
